Az ízületi kopás igen gyakori betegség, a kor előrehaladtával előfordulása nő.

A kopás kórfolyamata

A kopás során az ízületeket alkotó csontok porcborítása sérül, feltöredezik és elvékonyodik. A feltöredezett porcdarabok az ízületbe kerülnek, ott gyulladást idéznek elő, illetve beékelődhetnek egy rossz mozdulatra az ízület adott részébe, és fájdalmassá teszik az adott irányú mozgást. A gyulladás és a fokozott terhelés hatására az ízületi szalagok meggyengülnek, az ízület lazává válik, lötyögni kezd, ami tovább fokozza a kopást. A porctól megfosztott csont védekezésként, illetve a felszaporodó gyulladásos anyagok hatására új csontot, csontos csőröket képez, amellyel próbálja az ízületet rögzíteni. A csontos csőrök szintén azután irritálják az ízületet, fájdalmat, gyulladást okoznak. Ráadásul a fájdalom miatt a mozgás csökken, az ízület körüli izmok elsorvadnak, zsugorodnak, ami az ízület további lazulásához és kopásához vezet. Kialakul a kopás ördögi köre. A zsugorodott izmok a nem megfelelő használat miatt túlterhelődnek, a csonton való tapadási pontjuk fájdalmassá válik.

Érintett ízületek

A leggyakoribb érintett ízületek a térdek, csípők, vállak és kéz kisízületek (középső és utolsó ujjperc kisízületei, illetve a hüvelykujj alapja).

Hajlamosító tényezők

A kopás korral járó folyamat, de sok egyéb tényező is elősegítheti. Nőkben például a kezek kisízületi kopása igen gyakori, ilyenkor az ujjak középső és utolsó ujjpercénél levő ízületek eldeformálódnak, csontos csomók nőnek az ízület köré. Háziasszony kopásnak nevezzük a hüvelykujj tövénél található ízület kopását, amelyet a házi munka (mosogatás, takarítás, női munka) fokoz. A túlsúly szintén a kopás jelentős kockázati tényezője: egyrészt a súlytöbblet extra terhet ró az ízületre. 20-25 éves korunkra fejlődik ki a mozgató- és vázrendszerünk, ekkor a maximális a csont- és izomtömegünk. Mozgásszervi rendszerünk azonban a 20-25 éves korunkra kialakult súlyunkra van tervezve, kalibrálva. Ha az évek során 20-50 kg túlsúlyra teszünk szert, ezt a plusz terhet már nem bírja el károsodás nélkül a szervezetünk, és elkopik. Már 5kg fogyás is jelentős terhet vesz le az ízületünkről, és elégséges lehet a fájdalom jelentős csökkenéséhez. Ráadásul a zsírszövet számos gyulladásos anyagot termel, amelyek a vér útján az ízületbe kerülve ízületi gyulladást idéznek elő. Minél nagyobb a zsírszövet testünkben, annál több gyulladásos anyagot termel! Tehát nagyon fontos a fogyás ízületi kopás esetén! Nem az a lényeg, hogy soványra fogyjunk, hanem a 20-25 éves korunkra jellemző testtömeget próbáljuk legalább megközelíteni!

Az ízületeket érő túlzott terhelés szintén káros: például a túlzásba vitt sport (versenysportok) vagy álló munka (bolti eladó, fodrász), sok létrázás (villanyszerelő, festő-mázoló), térdelés (burkoló). Ilyen szempontból bizonyos szakmák sokkal veszélyeztetettebbek.

A veleszületett alkati eltérések – O-láb, X-láb -, a rossz járásminta, lúdtalpasság stb. szintén terhelik az ízületeket. Ilyen esetekben aszimmetrikusan kopik a porc külső és belső oldala, és az ízület féloldalas kopásához vezet.

A gyulladással járó reumatológiai betegségek, mint a rheumatoid arthritis, pikkelysömörös ízületi gyulladás, szintén felgyorsítják az ízületek kopását.

Az ízületi kopáshoz az étrend milyensége is hozzájárul: ha egyoldalúan táplálkozunk, és nem kapja meg az ízület a szükséges tápanyagokat, akkor nem fog megfelelően megújulni, és tönkremegy. Ha sok húst, alkoholt, cukros üdítőket fogyasztunk, a szervezetben megnő a húgysav mennyisége, és a beteg ízületekben kicsapódva fokozza a gyulladást. A legújabb tudományos adatok szerint a bélflóránk (a bélben lakó jótékony és kártékony baktériumok) összetétele is befolyásolja, hogy mennyire van gyulladás a kopott ízületekben. Ugyanis a bél falában található az immunrendszerünk két harmad része!, és az immunsejtek békés és gyulladt állapotát a bélbaktériumok erőteljesen befolyásolják. Ha tehát a bélben nagyobbrészt jótékony baktériumok laknak, akkor azok olyan anyagokat termelnek, amelyek az immunrendszeri sejteket „megnyugtatják”, ellenben ha nagyobbrészt kártékony baktériumok népesítik be a beleket, akkor azok „behergelik” az immunrendszeri sejteket. A „begerjedt” immunsejtek azután a bélből az ízületbe vándorolhatnak, és a kopott ízületben gyulladást idéznek elő. A bélbaktériumok összetételét elsősorban az befolyásolja, hogy mit eszünk! Ha a bélflórának kedvező ételeket fogyasztunk, akkor a jótékony baktériumok békében tartják az immunrendszert, és ezáltal az ízületeket! De mi is a bélflórának kedvező étrend? Olyan élelmiszerek, amelyeket a bélbaktériumok jóféle anyagokra tudnak erjeszteni: sok-sok zöldség, gyümölcs (nyersen, párolva, sütve), sok hüvelyes (bab, borsó, csicseriborsó, szója, tofu, lencse), sok gabona (barnarizs, fehérrizs, bulgur, rozs, búza, teljes kiőrlésű, vadkovászos kenyér), olajos magvak (dió, mandula stb.), hidegen sajtolt olajok (extraszűz olívaolaj), kevés hús (kb. heti 3x, tengeri hal jótékony), hagymafélék (vörös-, sonka-, fok-, póréhagyma, snidling). Az erjesztett termékek (kefir, joghurt, tejföl, minőségi sajtok, savanyú káposzta, kovászos uborka) sokféle jótékony baktériumot tartalmaznak, amelyek színesítik a bélflórát. Mindig minőségi élelmiszereket fogyasszunk, mert azzal tud a szervezet jól működni (az autóba se étolajat rakunk, hanem jóféle motorolajat), és kerüljük a bélflórát károsító vegyszeres termékeket. Lehet valakinek súlyos fokú kopása a röntgen kép szerint, ha nincs gyulladás az ízületében, akkor nem jár fájdalommal, míg lehet kismértékű kopása nagy gyulladással és nagy fájdalommal.

Kezelés

Számos lehetőség van a porckopás megállítására, illetve a fájdalom csökkentésére.

Egyetlen ízület kisfokú fájdalma esetén megpróbálhatjuk a géleket, kenőcsöket, tapaszokat (Voltaren emulgel forte, Keplat tapasz, Innorheuma forte krém, illóolajos bedörzsölők stb.), illetve helyileg a fájdalmas pontba vagy ízületbe adható gyulladáscsökkentő szteroidos injekció is.

A gyulladáscsökkentő gyógyszerek az időközönként fellépő, nagyobb terhelés által kiváltott gyulladást tudják lecsökkenteni. Számos gyulladáscsökkentő van forgalomban, de számba kell venni, hogy hosszú távú szedésük vese-, gyomor és májkárosító hatású lehet, illetve emelhetik a vérnyomást, valamint szív-ér rendszeri kockázatuk is van. Tehát mindig kúraszerűen max. 10 napig szedjük. A vese kímélésére fogyasszunk sok vizet. Rossz veseműködés esetén kerüljük a gyulladáscsökkentőket. Elérhetők a gyulladáscsökkentők mellett kábítófájdalomcsillapítók is, de ezek hosszú távon hozzászokáshoz vezethetnek (tramadol tartalmú készítmények, tramadol-paracetamol kombinációja). Érdemes tehát a fájdalomcsillapítók helyett inkább a nem gyógyszeres kezeléseket előnyben részíteni.

A porc építőanyagának pótlására számos porcerősítő van forgalomban gyógyszerként vagy táplálékkiegészítőként bejegyezve. Ezek a készítmények speciális cukormolekulákat (glükózamin, kondroitin-szulfát, hialuronsav) tartalmaznak, melyek a porc állományának építő kockái. Több vizsgálat is bizonyította hatékonyságukat. Kezdődő-közepes porckopásnál szedésük rendszeresen javasolt, lehet kombinált készítményeket (kondroitin-szulfát + glükózamin egyéb ásványi anyagokkal kiegészítve) vagy egykomponensű gyógyszert (glükózamin vagy kondroitin-szulfát) felváltva szedni kúraszerűen . A szájon át szedhető porcerősítők felszívódása nem hatékony, ezért érdemes megfontolni az ízületbe adható porc síkosító injekciókat. Számos cég forgalmazza őket, általában a pénztárcánk szab határt adásuknak. Érdemes a nagyobb molekulaméretet tartalmazó, illetve a töményebb injekciót választani, illetve az 1-2 alkalommal adhatót, hiszen a sokszori szúrásnál nagyobb az ízületi fertőzés kockázata is. Az ilyen injekciók az ízületi folyadékban normálisan is jelenlévő hialuronsavat tartalmazzák nagy koncentrációban, illetve a legújabb változatok már kondroitin-szulfátot és glükózamint is tartalmaznak, amelyek serkentik a porcépítő folyamatokat az ízületben. Az injekciós változat amellett hogy pótolja a porc alkotóelemeit, síkosítja, beolajozza az ízületet. A porcerősítő gyógyszerek, porcsíkosító injekciók kezdődő és közepes fokú kopás esetén hatékonyak, amennyiben elfogyott a porc, szerény eredményt várhatunk tőlük.

A porcerősítők mellett megjelent az orvosi kollagén injekció is. Az ízület kopásos gyulladása következtében meggyengül az ízület körüli kötőszövet, a gyulladásos anyagok hatására lebomlanak a kötőszövet vázát képező kollagénrostok. Az ízület körüli lágyrészek tartásukat vesztik, az ízületet érő terhelésre még inkább érzékenyebben reagálnak, ami további gyulladást idéz elő, és egy ördögi kört tart fenn. A kollagén injekcióval pótoljuk a kötőszöveti kollagént, ami a gyulladás ellen hat, megnyugtatja az ízület körüli nyomásérzékeny, fájdalmas pontokat. Általában 5-6 injekcióból álló kúra néhány hónapra képes szüntetni a panaszokat.

Nagyon jó fájdalomcsillapító hatású a fizioterápia is. Ide tartoznak az elektromos kezelések (mikrohullám, rövidhullám, diadinamik, interferencia, iontoforézis), a mágnes, lágylézer és az ultrahang. Érdemes komplex kórházi kezelés, esetleg nappali kórház formájában felvenni ezeket. Emellett megkísérelhető az akupunktúra is, mely nemzetközi adatok szerint jó fájdalomcsillapító hatású, valamint fokozza az ernyedt izmok tónusát.

Kezdődő kopásnál a röntgenbesugárzás szintén fájdalomcsillapító hatású: az öt alkalommal adott röntgensugár “leégeti” a gyulladásos ízületi szövetréteget, ezáltal mérsékli a fájdalmat. A röntgenbesugárzás után átmenetileg fokozódhatnak a panaszok, hiszen az elhalt szövetet el kell takarítani a szervezetnek.

A porckopás kezelésének fontos része a mozgás, illetve a torna, gyógytorna! A hosszan fennálló ízületi fájdalom miatt az ízületet kíméljük, ezáltal a körülötte levő izmok elsorvadnak, elgyengülnek. A laza, petyhüdt izmok azután nem tartják meg az ízületet, és az ízület lötyögni kezd, emiatt még tovább terhelődik, és tovább kopik. A gyógytornával az ízület körüli izmokat megerősítjük, ezáltal azok erős páncélként védik az ízületet,leveszik a terhet az ízületi porcfelszínről, tehermentesítik azt. Az izmokat képzeljük el ugyanolyan támpillérekként, mint a monumentális templomok tartó pilléreit, amelyek elvezetik a terhelést a templomfalakról. A gyógytornával az egyébként rosszul együttműködő izomcsoportok ismét csapatban kezdenek dolgozni, ezáltal az izommunka hatékonyabb lesz.

Az izomerősítés elején fontos, hogy gyakran (óránként, kétóránként) és keveset tornázzunk, majd fokozatosan növeljük a torna mennyiségét, hogy az izomzat fokozatosan tudjon alkalmazkodni, és  ne erőltessük túl, mert az megint csak fájdalmat és frusztráltságot okoz. Például térdkopásnál hasznos a combizmok befeszítése 10 másodpercig, majd lazítása, ismét befeszítése, és a folyamat ismétlése 10-20 alkalommal óránként. Csípőkopásnál hason fekve a popsi izmainkat ugyanígy be tudjuk feszíteni 10 másodpercig, majd lazítjuk, ismét feszítjük, lazítjuk. Ezt azzal is kombinálhatjuk, hogy befeszítjük a mindkét popsit hason fekve, majd 5-10 cm-re megemeljük felfele a lábszárunk. Megtartjuk a helyzetet 10 számolásig, majd lerakjuk a lábszárunk, és ellazítjuk a két popsit. A feladatot a másik lábszárral is megcsináljuk, és a gyakorlatot 5-10-szer ismételjük erőnlétünknek megfelelően. Ezeket a gyakorlatokat olvasás, tévénézés közben is végezhetjük. Sokszor a legegyszerűbb gyakorlatok a leghatékonyabbak.

Sokszor a gyengült izmok mellett a másik probléma az, hogy az ízület körüli szalagok, izmok összezsugorodnak, és a rövidült méretüknél fogva összehúzzák az ízületet egy hajlított helyzetben. Ezáltal pl. a térd- vagy csípőízületet nem tud teljesen kiegyenesedni. A rossz helyzetben rögzült ízület azután nem megfelelően fog működni, ami tovább fokozza a kopást. Nagyon fontos tehát az izmok erősítése mellett a zsugorodott izmok nyújtása, lazítása. Csípőízületnél minél többet próbáljunk hason fekve aludni, TV-t nézni, hogy nyúljon.  A másik nyújtási mód: hanyatt fekvő helyzetben békapózba behúzott térdünkre tegyük a kezünket, és próbáljuk az ágyhoz nyomni azt. Nem szabad túlnyújtani, mindig rövid idejű, apró rugózásokat csináljunk 10-szer ismételve. A térd nyújtásánál ülő helyzetben feszítjük hátra lábfejünket, és a térdhajlatunkat próbáljuk az ágynak nyomni 10-szer ismételve.

Nagyon fontos a porckopás szempontjából a megfelelő táplálkozás, illetve a megfelelő testsúly. A mikrobiom és táplálkozás címszavak alatt bővebben lehet erről olvasni.

Amennyiben a gyógyszeres kezelés és fizioterápia nem hatásos, illetve az ízület jelentősen elkopott és deformált, az ízületi protézis beültetése válhat szükségessé. Manapság 15 év a protézisek kihordási ideje. Érdemes a protézisműtét előtt és után úgynevezett rehabilitációs kezelést felvenni, illetve gyógytornát, hiszen ilyen esetekben sokkal jobb eredmény érhető el a protézissel. Azonban a protézisbeültetésnek is vannak hátulütői. Jelentős túlsúly a protézis idő előtti kilazulásához, gyulladáshoz, fájdalomhoz vezet. A protézisbeültetésnél izmok, idegek sérülhetnek, előfordul, hogy folyamatos panaszt okoz a protézis viselése. A protézis befertőződhet, amelynek a kezelése kihívást jelent az ortopéd számára. Csontritkulás, egyéb tényezők esetén a protézis szintén kilazulhat.

Tehát mit tehetünk a kopás ellen? Vigyázzunk az ízületeinkre, azaz ne erőltessük túl őket (mindig tartsunk szünetet munka/mozgás közben), ne fázítsuk át őket (a térdet, derekat különösen). Rendszeresen mozogjunk – minden nap legalább fél-1 órát (séta, úszás, kerékpározás, torna, jóga stb.), mert az izmok erős pántokként tehermentesítik az egyébként kopott ízületeket, ráadásul az izmok gyulladáscsökkentő hatású anyagokat is termelnek használat közben. A mozgás bevezetése mindig fokozatos legyen! Utolsó fontos tanács: helyesen táplálkozzunk!