A derékfájdalom igen gyakori probléma – minden ember életében legalább egyszer előfordul. Sokaknál jelentős mozgáskorlátozottságot és életminőség-romlást okoz, és a mindennapi életvitelt, munkavégzést hátrányosan érinti.

Először fontos, hogy megértsük a gerinc felépítését és működését. A gerinc csigolyákból épül fel, közöttük párnaként helyezkednek el a porckorongok. A csigolyák lapos henger alakú csontok, amelyekhez egy üreges belsejű ív csatlakozik. Az egymás tetején elhelyezkedő ívek képezik a gerinccsatornát, amely a gerincvelőt tartalmazza. A csontos ívek eredésénél lépnek ki a gerincvelői idegek a gerincvelőből a felkarba a nyaki részen és a lábszárba az ágyéki/deréktáji szakaszon. A csigolyákat és a porckorongokat egy elülső és egy hátulsó hosszanti  szalag (sárga szalag) kapcsolja össze, amely a nyaktól lefelé húzódik a keresztcsontig. Emellett nagyon sok izom is összeköti a csigolyákat: vannak olyanok, amelyek egy-egy csigolyát kapcsolnak össze, míg mások több csigolyán ívelnek át. Ezáltal az izmok fonottkosárszerűen beszövik és stabilizálják a csigolyákat. A gerincvelőt három hártya is becsomagolja, és védi – ezek az agyhártyák.

A gerinc mechanikai működésében nagyon fontos szerepe van a porckorongoknak, melyek gyakorlatilag a gerinc lengéscsillapítói. A porckorongok lapos hengerpárnák, melyeknek kemény rostos faluk van, és belsejüket kocsonyás anyag tölti ki – hasonlóak a vízzel töltött lufihoz. Ez a felépítés rugalmassá és nagy alakváltozásra alkalmassá teszi őket. A csontos csigolyák merevek, de a rugalmas porckorong “alátéteknek” köszönhetően a gerinc hajlékonnyá válik. A porckorongok előre-, oldalra- és hátrahajláskor az erőbehatásnak megfelelően deformálódnak, valamint felfogják a gerincet ért rezgéseket futás, járás, ugrálás közben. A probléma akkor adódik, ha túlzottan igénybe vesszük a porckorongjainkat. Például nagy terheket emelünk adott testtartásban (előrehajolva), sokat hajolunk, sokat cipekedünk, megerőltetően sportolunk, futunk, füvet nyírunk stb. De ha hideg (pl. szabadon hagyjuk a derekunk) is kedvezőtlen a porckorongoknak.

Porckorong-előboltosulás

Ha a porckorongot túl nagy erőhatás éri, akkor fala sérül. Mivel a rostos fal többrétegű, ezért gyakran csak a belső rostrétegek szakadnak el. Ilyenkor a benne levő kocsonyás anyag csak kidomborítja a porckorong oldalát, ezt nevezzük szakszóval porckorong előboltosulásnak (az MR-leleten discus protrusio). A porckorong előboltosulás általában nem okoz vagy csak enyhe fájdalmat okoz, mert nem olyan méretű, hogy bármilyen ideget elérne vagy nyomna. Ráadásul az életkorral a porckorongok fala normál esetben is meggyengül, ugyanúgy ahogy a bőrünk megereszkedik, beráncosodik, ezért a legtöbb embernél a porckorongelőboltosulás panaszmentes.

Porckorongsérv

Ha a porckorong rostos fala teljes vastagságában szétszakad (kilyukad), belőle kitüremkedik a kocsonyás anyag – ezt a jelenséget nevezzük porckorongsérvnek (az MR-leleten discus hernia). Ha a kitüremkedett kocsonyás anyag leszakad a porckorongról, azt kiszakadt porckorongsérvnek nevezzük. A porckorongsérv esetén nagy térfogatú kocsonyás anyag kerül a gerinccsatornába. Mivel a gerinccsatorna igen szűk, így ha oda bármilyen plusz anyag kerül, nyomni fogja a gerincvelőt és az onnan kilépő idegeket, ami fájdalomhoz vezet. Azért olyan kínkeserves a porckorongsérv okozta fájdalom, mert az egyébként is fájdalmat feldolgozó idegek kerülnek nyomás alá. Ráadásul a porckorong falának megrepedése során gyulladásos anyagok szabadulnak fel, amelyek helyileg gyulladást idéznek elő. A gyulladás tovább irritálja a fájdalomérzékelő idegeket, ráadásul a gyulladásos duzzanat tovább nyomja az egyébként is megnyomorgatott idegrostokat. Ezek után nem is csoda, hogy olyan fájdalmas a gerincsérv. Mivel a nyaki és ágyéki szakaszon lépnek ki a kart és a lábszárat beidegző idegek, ezért a nyaki/derékfájdalmat kisugárzó fájdalom kísérheti. Attól függően hogy mekkora a sérv, különböző mértékben nyomja a gerincvelőből kilépő idegeket – ezért a csípőtájéktól kezdve egészen a lábujjakig is kisugározhat a fájdalom. A kisugárzó fájdalom vonalszerű, éles, az ideg lefutásának megfelelő. A különböző csigolyákból kilépő idegek különböző területen okoznak fájdalmat, érzéskiesést, zsibbadást vagy reflexeltérést a végtagokon. Nagy probléma akkor van, ha nemcsak a fájdalmat érzékelő idegek, hanem a mozgató idegek is nyomás alá kerülnek – ilyenkor izmok gyengülhetnek vagy bénulhatnak le, és megnehezíthetik a járást vagy a fogást, előfordul, hogy a lábfejünket a földhöz csapva járunk az egyik izom gyengülése miatt. Laikusként is könnyen eldönthetjük, hogy a mozgatóidegek károsodtak: ellenőrizni kell, hogy sarokra és lábujjhegyre tudunk-e állni. A másik veszélye a porckorongsérvnek, hogy a vizelésért és székelésért felelős idegek is nyomás alá kerülnek és károsodnak. Ebben az esetben nem tudunk pisilni és székelni, vagy akadozik ez a két működés. Továbbá a gáttájon (nemi szervek, végbélnyílás, húgycsőnyílás környéke), illetve a lábszáron lovaglónadrágszerűen zsibbadás is jelentkezik, és akár két oldali lábszárgyengeség is kísérheti. Ezt az állapotot lófarok szindrómának nevezzük (cauda equina szindróma), és a vizelet/széklet elakadás, lábszárbénulás miatt sürgető a sérv műtéti eltávolítása.

Nagyon fontos kiemelni azonban, hogy sok esetben a porckorongsérv nem okoz panaszt! Az Egyesült Államokban végzett nagy esetszámú vizsgálatban egészséges emberek derekát MR-rel vizsgálták – tehát olyanokét, akiknek nem volt semmiféle derékpanasza. A vizsgálati személyek 40%-ánál, tehát majdnem a felénél porckorongsérvet mutattak ki! Ráadásul sok betegnél a nagyon tünetes és a tünetmentes állapotról készült MR-képnél nem látunk látványos különbséget.

A sérv akkor idéz elő nagy fájdalmat, ha nyomja a kilépő idegeket. Az MR 2-dimenziós leképezést tesz lehetővé, és egy pillanatképet mutat egy adott testhelyzetről, de nem a működés közbeni 3-dimenziós valós képet. Ha a gerinccsatornában van elég hely a sérvnek, akkor nem okoz panaszt. Továbbá a szakadás során felszabaduló gyulladásos anyagok lecsengésével megszűnik az idegi irritáció is. Ezért van az, hogy sok derékfájás spontán, kezelés nélkül az idő múlásával is megszűnik.

A porckorongsérv gyógyulási esélye annál jobb, minél hamarabb elindul a megfelelő terápia. Ha késik, a hosszú időn keresztül fennálló fájdalom hatására a gerincvelő fájdalomfeldolgozása megváltozik, a fájdalmat feldolgozó idegközpontok a gerincvelőben és az agyban túlzottan érzékennyé válnak, és már a legkisebb – egyébként nem fájdalmas ingerre (kis előrehajlás pl.) – is erős fájdalommal reagálnak. Az idegrendszer ilyenkor megtanulja a fájdalmat, ugyanúgy mint ahogy a rádióban folyamatosan lejátszott dal dallamát is megtanulja a “fülünk”, mégha nem is kedveljük esetleg a dalt. Sajnos ilyen esetben a fájdalom “elfelejtése”, azaz az idegrendszer érzékenységének visszaállítása nehezebb feladat. Ezért a porckorongsérv okozta kifejezett derékfájdalom első megjelenésekor erőteljes gyulladáscsökkentés és fájdalomcsillapítás javasolt. Emellett igen fontos a megfelelő gyógytorna! A porckorongsérv gyógyulásához ideális az úgynevezett McKenzie-torna, amely megfelelő mozdulatok két óránként történő ismételt végzésével a sérv visszahúzódását segítjük elő. Gyakorlatilag a sérv kitüremkedésének irányával ellentétes mozdulatokat végzünk.

A régi nézetekkel ellentétben porckorongsérv okozta derékfájdalom esetén nem előnyös a túlzott ágynyugalom, próbáljuk minél gyorsabban visszaállítani mobilitásunkat. A kemény deszkán fekvés se ajánlott, inkább próbáljunk fájdalommentes pozíciót keresni, amely gyakran a felpolcolt lábakkal történő hanyattfekvés – ilyenkor ugyanis a lábszárba futó ülőideg el tud lazulni.

Amennyiben a gyulladáscsökkentő és izomlazító gyógyszerek rövid távú szedése mellett becsületesen tornázunk, a sérv visszahúzódik, és panaszaink megszűnnek. Hosszú távon azonban nagyon fontos, hogy erős gerinc- és hasizomzatot “növesszünk”, amelyek elöl és hátul mintegy páncélként rögzítik a csigolyákat, és tehermentesítik a porckorongokat. Mivel a gerinc izomzata folyamatos kis munkával dolgozik, ezért a dinamikus tornagyakorlatok mellett az adott ideig  kitartott, feszítő gyakorlatok is igen hasznosak.

A sérv gyógyulása során, ahogy egyre kevésbé fáj a derekunk, hajlamosak vagyunk elbízni magunkat, és jobban megterhelni magunk egy nagyobb sétával, ami a tünetek felerősödéséhez vezet. Ne keseredjünk el ilyenkor – ez nem azt jelenti, hogy az eredeti állapotba zuhantunk vissza, csak kicsit túlerőltettük a még érzékeny porckorongot. Ilyenkor vegyünk vissza a tempóból, és gyógytornázzunk, valamint a merev izmokat masszírozzuk ki.

Fontos kiemelni, hogy a zsibbadás megszűnése hosszabb időbe telik – hátterében az idegek károsodása, megváltozott működése áll. Az idegek megújulása lassú folyamat, ezért az a zsibbadás megszűnése is. Ha a zsibbadás állandósult, és nem csak időszakosan jelenik meg, akkor még kevesebb az esély gyógyulásra. Érdemes idegvitaminokat szedni (B1, B6 és B12-vitamin). A B1-vitamin a szénhidrát anyagcsere fontos vitaminja, ezért fokozza az étvágyat, és emiatt növelheti a testsúlyt, de túlevés nélkül nincs ilyen hatása!

Mivel emberek vagyunk, panaszmentesség esetén előbb-utóbb elfelejtünk vigyázni a derekunkra, abbahagyjuk a tornázást, ismét megerőltető munkát végzünk. Ilyenkor a nyugalomban levő porckorongsérvünk/gyógyult porckorongunk fájdalmassá válik. Megintcsak NE ijedjünk meg, kezdjünk el becsületesen gyógytornázni, és a folyamat megáll, majd elmúlik.

Műtétre ritkán van szükség, a legtöbb esetben a gyógyszeres kezelés és a gyógytorna , valamint az idő előbb-utóbb megszünteti a fájdalmat. A műtét abszolút javallata az izmok jelentős gyengesége a lábszáron vagy a karon, illetve a vizelet- és széklet elakadás. A relatív javallat az igen nagyfokú, uralhatatlan fájdalom. Előfordulhat, hogy a műtét ellenére is visszamarad kisfokú izomgyengeség – ilyenkor az izmok árammal való stimulálása szelektív ingeráram kezelés formájában javíthat az izomerőn.

A műtét elvégzésénél mindig mérlegelni kell az előnyöket és a hátrányokat. Mivel a gerinc igen bonyolult, összetett rendszer mint egy aprólékosan megtervezett, precíziós alkatrészeket magába foglaló gép, így ha abba belenyúlunk, és bármit átvágunk szikével, hogy a mélyére jussunk, biztosan kárt csinálunk. Sok esetben instabillá (tehát “lönyögőssé”) válik az a gerincszakasz, ami azután ugyanúgy panaszt okoz. Ha azután ezt az instabilitást fémek behelyezésével elmerevítik, akkor az elmerevítés alatt és felett fog kialakulni az instabilitás (lötyögés), ráadásul a gerincünk oldalra onnantól fogva nem tud hajolni azon a gerincszakaszon, emiatt az ott húzódó izmok állandó feszes állapotba kerülnek, ami további fájdalmat generál. A műtéti beavatkozás következtében hegesedés is felléphet igen gyakran – ugyanúgy mint egy nagyobb bőrsérülés után. A heg kemény, rugalmatlan szövet, amely a sérvhez hasonlóan képes nyomni a gerincvelőt és a belőle kilépő idegeket. Ha újabb műtétettel eltávolítjuk a hegszövetet, még jobban beavatkozunk ebbe a bonyolult rendszerbe. Tehát a műtétet nagyon fontoljuk meg! Sokszor a nagy fájdalmakkal küszködő betegek mint utolsó reményként fogódznak a műtétbe, mert úgy gondolják, hogy ez olyan mint egy vakbélműtét. Nem vakbélműtét! Sok beteg többszöri műtét és fémrögzítés után is nagyon panaszos, és ilyenkor már nagyon nehéz segíteni rajtuk.

Ha pozitívan állunk a derékfájáshoz, és megteszünk mindent, azaz becsületesen tornázunk, akkor panaszaink időről időre elmúlnak, és ismét teljes emberek leszünk. De egy csonttörésnek is kell 3-4 hónap – sok esetben egy félév is – a teljes gyógyulásához, így a porckorongsérvnek is idő kell – hiszen itt is gyakorlatilag a porckorong “töréséről”/szakadásáról van szó. Legyünk türelmesek!

Összegzésként elmondható, hogy a derékfájdalom gyógyhajlama jó, ha megfelelő időben elindul a megfelelő terápia. Sok esetben kezelés nélkül is, pihenéssel spontán szűnik.

Csigolyacsúszás

A csigolyák egymáshoz képest elcsúszhatnak – előre, hátra, oldalra. A csigolyacsúszás lehet egy velünk született fejlődési probléma, de leginkább az életünk során szerezzük. Hátterében egyrészt alkati tényezők (jelentős deréktáji gerincgörbület), másrészt a csigolyákat rögzítő szalagok megnyúlása, az izmok gyengesége áll. Pl. nem megfelelő testtartásban cipelünk nehéz terheket, de a nagyfokú elhízás, gyenge hasizomzat se kedvező, hiszen az elődomborodó has “előrehúzza” a csigolyákat. Kezelésében a gyógytorna az elsődleges: erős hasizomzat és deréktáji izomzat fejlesztése; emeltett a testsúly jelentős csökkentése is javasolt. A medenceszorító öv viselése csak nagyobb megterhelés (pl. nagyobb bevásárlás) esetén jön szóba, hiszen állandó hordása elgyengíti az izmokat (gondoljunk csak a burmai nők nyakkarikáira, amelyek következtében az ő nyakizmaik is gyengék).

Kisízületi ficam/”becsípődés”

 A csigolyák az alattuk és felettük levő csigolyákhoz kis pici nyúlványokkal kapcsolódnak össze, amelyek pici ízületeket képeznek egymással. Rossz mozdulatot követően ezek az ízületek kificamodhatnak ugyanúgy mint a bokánk, és ilyenkor furcsa testtartásban maradunk, hogy a fájdalmat mérsékeljük. Gyógytorna, fájdalomcsillapító és izomlazító adása mellett jó a gyógyulása.