Mikrobiom

Bevezetés

A mikrobiom a szervezetünkben jelenlévő (azaz a testünkön és a testünkben élő) jótékony és kártékony apró élőlények (=mikroorganizmusok) közössége, melybe baktériumok, vírusok, gombák, egysejtűek, férgek tartoznak, de tágabb értelemben a bőrünkön lakó atkákat is ideértjük. A mikrobiom élőlényeit „mikrobiótáknak” nevezzük. Egy részük jótékony és védő hatású az ember számára, míg mások kártékonyak, azaz ha a többi baktérium „kordában tartja” őket, nem csinálnak semmi bajt, de ha erőre kapnak, és túl sokan lesznek, akkor akár betegséget is előidézhetnek. Általában a mikrobiom alatt a nyálkahártyáinkon (emésztő rendszer, légutak, húgyutak, ivarrendszer) lakó baktériumokat értjük, mert azok teszik ki a mikrobiom legnagyobb részét, azonban a bennünk lakó, betegséget nem okozó vírusokról sajnos jelenleg nagyon keveset tudunk. A mikrobiomon belül a bélbaktériumokról, azaz a bélflóráról van legtöbb információnk. A mikrobiomba tízszer annyi élőlény tartozik, mint ahány emberi sejtünk van, tehát az ember nem tekinthető önálló, a környezetétől független élőlénynek, hanem egy olyan összetett közösség, amelyben a sejtjeink sok-sok apró élőlénnyel kölcsönösen egymásra hatva együttélnek. A mikrobiom összetételét nagyon sok dolog befolyásolja: az étrend, a dohányzás, az egészségi állapotunk, a betegségek, gyógyszerek, vegyi anyagok, fertőzések, életkor, illetve többek között az is, hogy melyik földrészen élünk.

Azt az állapotot, amikor felborul az egyensúly a jótékony és a kártékony mikrobióták között, tehát mind a mennyiségi, mind a minőségi összetétele megváltozik a mikrobiomnak, diszbiózisnak nevezzük. Ilyenkor tehát valamilyen okból lecsökken a jótékony baktériumok össz-száma, míg a kártékonyaké megnő, illetve előfordulhat az is, hogy a jótékony baktériumfajokból sokkal kevesebb faj marad meg, míg a kártékonyakból egyre többféle szaporodik el. Ha a jótékony baktériumok kiesnek, akkor hirtelen felszabadul a hely a kártékonyak növéséhez, és nem lesz, ami elnyomja működésüket. Ahhoz lehetne hasonlítani, mint mikor egy erdőt kiirtanak, és a tar mezőn a sokféle növény, fa, bokor helyett csak néhány szívós gaz és gyomnövény kezd nőni, amelyek teljesen beborítják és ellepik a tar mezőt pillanatok alatt. A jótékony baktériumok száma és összetétele sok-sok dolog miatt csökkenhet: például egy antibiotikumos terápia kiírtja őket, vagy egy bélhurut, esetleg gyomorrontás agresszív baktériumai kiszorítják őket, esetleg helytelenül táplálkozunk, és nem kapnak elég növényi rostot a jótékony baktériumok, ezért „éheznek” majd akár „éhen halnak”. Előfordulhat, hogy sok vegyszert (adalékanyagok, permetszerek, tartósítószer stb.) tartalmazó táplálékot fogyasztunk, dohányzunk, túlzásba visszük az alkoholt, amelyek szintén megtizedelik a jótékony baktériumokat.

Szerepe

A mikrobiomnak nagyon fontos szerepe van az ember számára, és az évezredek alatt egy kölcsönös, egymást támogató kapcsolat alakult ki a két fél között. A mikrobióták táplálkozásuk során (ezt erjesztésnek hívjuk) tápanyagokkal látják el az emberi szervezetet. A vastagbél baktériumai a növényi rostokból származó emészthetetlen cukrokat rövid szénláncú zsírsavakra (pl. ecetsav, vajsav) bontják. Ezek a zsírsavak egyrészt fontos energiaforrások a bélfali sejtek számára, másrészt szabályozó anyagokként is működnek. Ugyanis a pici zsírsavak a vérbe kerülve hozzákötődnek az immunrendszer, az idegrendszer, az izom, a zsír és a bélfal sejtjeihez, és azok működését finoman hangolják. Ily módon a mikrobiom az általa termelt rövid zsírsavak révén részt vesz a gyulladás szabályozásában (pl. támadjanak-e az immunsejtek vagy nyugalomban maradjanak), valamint befolyásolja az anyagcserét (pl. mennyire pörögjön a cukor és zsír égetése vagy raktározása) és az idegrendszer működését (pl. mennyire legyünk éhesek, milyen legyen a hangulatunk).

A bélbaktériumok számos vitamin termelésében és felszívódásában is szerepet játszanak: K-vitamin, B3-, B5-, B6-, B12-vitamin, folsav és biotin. Nagyon érdekes tény, hogy a bél szerotonintermelésének elsődleges elősegítői a mikrobióták. A szerotonin igen fontos a bélfal egészsége szempontjából, továbbá a bél működését is felpörgeti. Ráadásul a szerotonin a jó hangulat, a boldogság, a megelégedettség egyik alapvető hírvivő anyaga a központi idegrendszerben.

A mikrobiom az idegrendszer működésére is hatással van. Egyrészt a bélbaktériumok a postás szerepét betöltő bélfali idegsejtek és immunsejtek segítségével kommunikálnak az aggyal. Másrészt a mikrobióták speciális anyagokat termelnek vagy azok termelését segítik elő (pl. a fentebb említett rövid szénláncú zsírsavak és szerotonin), amelyek a vérbe jutva az agyba is bekerülhetnek. Ezáltal a mikrobióták befolyásolják az étvágyat, a jóllakottságot és a hangulatot. A bélflóra (azaz bél mikrobiom) emellett születésünktől kezdve fontos szerepet tölt be az idegrendszer fejlődésében és az értelem kialakulásában. Befolyásolja azt is, hogy az adott személy mennyire erősen reagáljon egy helyzetre stresszesen (pl. stresszes típusú ember), illetve mennyire legyen szorongó vagy depresszióra hajlamos. Folynak olyan vizsgálatok például, amelyek a mikrobiomra ható táplálkozást vizsgálják a depresszió kiegészítő terápiájában.

A mikrobiom további feladata a bélbe kerülő kórokozók elleni védelem: a bélbaktériumok (és az ott lakó gombák, vírusok) folyamatosan versengenek egymással a bolyhos bélfal teniszpálya méretű területéért, és egymás növekedését gátolhatják vagy elősegíthetik az általuk termelt anyagok révén. A mikrobiom összetétele ilyen szempontból nagyon fontos: minél többféle baktériumtörzs él a nyálkahártyáinkon és a bőrünkön, annál hatékonyabban tudják védeni szervezetünket egy-egy betegséget okozó kórokozóval vagy betegséget elősegítő kártékony baktériummal, vírussal és gombával szemben. Fontos azt is kiemelni, hogy élnek bennünk jóféle gombák és vírusok is – csak ezekről még nagyon-nagyon kevés tudományos adat áll rendelkezésre -, melyek szintén hozzájárulnak a bél és az egyéb nyálkahártyák, valamint a bőr megfelelő egyensúlyához.

A mikrobiom az immunrendszer fejlődésében és működésében kitüntetetten fontos. Steril, azaz baktériummentes körülmények között felnevelt laboratóriumi állatok immunrendszere nagyon gyengén fejlődik ki. A baktériumok ugyanis folyamatosan edzik, alakítják az immunsejteket. Az immunsejtek megtanulják, hogy mely baktériumokkal és idegen anyagokkal legyenek elfogadóak, melyekre reagáljanak gyulladással. Ha az immunrendszer nagyon „ingerlékeny”, azaz minden egyes dologra gyulladással reagál, ahelyett hogy nyugton maradna, akkor az egyén hajlamosabb lehet az autoimmun betegségekre, ugyanis ezekben a betegségekben az immunrendszer a test saját sejtjeit, szöveteit, szerveit támadja meg. Nagyon fontos tehát olyan baktériumflóra kialakítása a bélben és a testünk egyéb nyálkahártyáin, valamint a bőrünkön, amelyek az immunrendszert az elfogadó irányba terelik, és azon immunsejttípusok kialakulását segítik elő, amelyek az autoimmun gyulladást gátolni tudják. Az immunrendszer sejtjeinek jelentős része (kétharmad része!) a bél falában található. Tehát a bél mikrobiomnak kitüntetett szerepe van, hogy az immunrendszerünk hogyan működik. Az, hogy mit eszünk és iszunk, nagy hatással van a bélflórára, és ezáltal az immunrendszerre is! Az immunrendszer másik része a légutakban és a bőrben helyezkedik el, tehát nem véletlenül fontos a dohányzás mellőzése, a szmogmentes helyen való életvitel, a megfelelő minőségű, természetes anyagokat tartalmazó tisztítószerek és bőrápolók használata.

Áteresztő bél

Ahogy korábban említettem, a legtöbb autoimmun betegségben kimutatható a bél áteresztőképességének fokozódása, egyszerűen szólva ez az áteresztő bél. Most kicsit bővebben is írok erről, hogy biztosan világossá váljon. Mit is jelent pontosan a kifejezés? Egészséges állapotban a bélfal sejtjei egy teljesen zárt, összefüggő réteget képeznek, amely megakadályozza, hogy a bélben található anyagok ‑ a táplálék, a baktériumok és vírusok, egyéb elfogyasztott káros anyagok – átjussanak a bélfal mélyebb rétegeibe, ahol a vérerek, az immunsejtek és a bélfali idegsejtek találhatók. Tehát a bélfal egy erős védelmi vonalat képez a külvilág (azaz az elfogyasztott táplálék) és a testünk belseje között.

Sajnos azonban a bélfal zártsága könnyen sérülhet. Például gyomor-bél rendszeri fertőzések során a bélfali sejtek károsodhatnak. De a táplálékkal bevitt káros anyagok, a dohányzás, alkohol ugyanígy tönkretehetik ezt a zárt vonalat. Az élelmiszer-adalékanyagok különösen alattomosak, hiszen azokat nap, mint nap elfogyasztjuk a kész élelmiszerekben, és azok folyamatosan bombázzák a bélfalat, mint valami ostromgép. Ilyenek a mesterséges édesítőszerek (pl. aszpartám), az emulgeálószerek, az állagjavítók (pl. maltodextrin). A gyógyszerek (pl. gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók) szintén nem kedveznek a bélfalnak. A stressz szintén nem tesz jót a bélfal zártságának. A stresszhormonok ugyanis a vészhelyzetre készítik fel a testet, és emiatt az emésztést és a regenerációs folyamatokat (a test önmegújulását) leállítják, hogy az összes energiát a túlélésre fordíthassa a test. Így a bélnek nincs lehetősége befoltozni a falában rendszeresen létrejövő „lyukakat”. Az ősidőkben, amikor a szervezet stressz-válasza kialakult, valódi veszéllyel ált szemben az ősember: jött a kardfogú tigris, amely elől el kellett szaladni, ezért az összes energiát menekülésre kellett mozgósítani. A civilizált modern világban általában nincs valós, fizikai veszély, de lelki megterhelés, félelem ugyanúgy jelentkezik (pl. félünk, hogy elbocsátanak a munkahelyünkről, mert nem elég jól dolgozunk, félünk, hogy nem lesz elég pénzünk eltartani a családunkat, rettegünk a házastársunktól egy rossz házasságban stb.), és ez szintén stresszt okozhat.

Összegezve a legtöbb autoimmun betegségben (reumatoid artrítisz, a gyerekkori ízületi gyulladások/juvenilis idiopátiás artrítiszek/, a gerinc autoimmun gyulladásai/spondilartrítiszek/ és a Crohn-betegség) a bél fal „lyukacsos”, melyet sok-sok dolog idézhet elő, ahogy fentebb is láttuk. A lyukakon átszivárgott nagy méretű, emésztetlen anyagok, idegenek vegyületek és kártékony baktériumok ezáltal kapcsolatba kerülhetnek a bélfalában csücsülő immunsejtekkel, és azok működését teljesen összezavarhatják – olyannyira, hogy akár az immunsejtek tévedésből a saját testünknek ronthatnak. Mivel az immunrendszer kétharmad része a bél falában található, és ott edződik napi szinten az elfogyasztott táplálékkal és a benne/rajta található baktériumokkal, ezért nagyon fontos az egészséges bélrendszer fenntartása és a megfelelő, kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás!

Bőr mikrobiom

A bélflórán kívül azonban a bőrünket is benépesítik a baktériumok, vírusok, melyek állandó lakóknak számítanak. Ha jótékony baktériumok nőnek a bőrünkön, akkor a bőrünk egészséges lesz. Mivel a bőrben található a tápcsatorna után az immunrendszeri sejtjeinknek jelentős része, itt is fontos, hogy milyen jótékony baktériumok telepednek meg a bőrön, és azok milyen irányban formálják az immunrendszert. Ha megfelelően táplálkozunk, és megfelelő tápanyagok jutnak a bőrbe, az egészséges lesz, jótékony baktériumok népesítik be. A jótékony baktériumok nyugalomban tartják az immunrendszert, és kisebb eséllyel fordul ellenünk autoimmun bőrbetegség formájában.

De emellett nagyon fontos, hogy a bőrünkre csak jótékony anyagok kerüljenek. Próbáljunk minél inkább naturkozmetikumokat, organikus eredetű sampont, szappant, egyéb tisztálkodószert használni. A legtöbb nő sminket használ – a smink egész nap a bőrön van, ezért nagyon fontos, hogy lehetőség szerint természetes eredetű alkotókból álljon! Nagyon sok termékre ráírnak hangzatos, egészségesnek tűnő szavakat, de amikor az ember elolvassa az összetevőket, rájön, hogy közelről sem az. Fontos tehát az odafigyelés, az összetevők áttekintése, minőségi márkák termékpalettájának használata. Ha sok friss, nedvdús zöldséget-gyümölcsöt fogyasztunk, azok szintén jótékonyan hatnak bőrünkre, hidratálják azt.

Nagyon fontos, hogy a bőrt csak szükséges mennyiségű vegyszer érje tisztítószerek, tisztálkodási szerek stb. formájában. A túlzásba vitt fertőtlenítés során elveszítjük a bőrben található jótékony védő baktériumokat, így helyükre szívósabb, agressszív baktériumok kerülnek a környezetből, amelyek akár ekcémát, allergiás bőrelváltozásokat okozhatnak. Régóta ismert tény, hogy a túlzott tisztaság a gyermekek környezetében jelentősen fokozza a későbbiekben az allergiás betegségek kialakulásának kockázatát (ekcéma, asthma, szénanátha stb.).

Mivel a hajunk igen gyorsan nő, ezért a bélflórában, a bőrmikrobiomban és az anyagcserében megfigyelhető bármiféle zavar, rögtön hajhullásban mutatkozik meg. Ugyanígy a stressz, ami a regenerációs folyamatokat leállítja, szintén hajhullásban jelentkezik. Fontos, tehát a megfelelő táplálkozás, a natur termékek használata a hajnál is.

Légúti mikrobiom

A légutaknak is saját mikrobiomjuk van, amelyek jó esetben védenek a felsőlégúti vírus- és baktériumfertőzésektől. Ha jófajta flórát tartunk, azok gyorsan kiszorítják az agresszívabb kórokozókat, így a betegség csak enyhe formában fordul elő. De a lúgúti mikrobiom az immunrendszert is edzi, hogy az ne reagáljon túl egy kórokozótámadást, és ne menjen át a fertőzés egy hatalmas tüdőgyulladásba. A légúti flóra az immunrendszert olyan formában is befolyásolja, hogy annak működése mennyire tolódjon el az allergiás irányba (pl. asztma, szénanátha stb.). Az allergiáért felelős immunsejtek önmagukban nem lennének gonosztevők: régen, az előző évszázadokban gyakoriak voltak például a féregfertőzések, ezek az immunsejtek voltak azok, amelyek védtek ellenük, amelyek megközdöttek a testbe költöző férgekkel. A modern időkben már szerencsére nem kell tartanunk a férgektől, de nagyon fontos, hogy az immunrendszer egyensúlyát jó irányba toljuk életmódunkkal, és ne lendüljön át az allergiás irányba.

A jótékony mikrobiom úgy tud kialakulni, ha egészségesen táplálkozunk, ha az egyszerű felsőlégúti fertőzéseket hagyjuk magától meggyógyulni pihenéssel, természetes megoldásokkal (gyógytea, méz stb.) és nem nyúlunk rögtön antibiotikumhoz. A túlsok indokolatlan antibiotikumhasználat hatására ugyanis a jótékony baktériumok nagy részét kiírtjuk, és helyettük csak néhány szívós, agresszív baktérium marad állandó lakos, amelyek mindig készenállnak, hogy behatoljanak a légúti nyálkahártyába, és ott randalírozzanak. Tehát az antibiotikumot csak akkor szabad alkalmazni, ha valóban olyan baktériummal áll szemben a szervezet, amelyet nem tudna magától legyőzni, ha súlyos szövődmények lépnek fel (tüdőgyulladás), ha valamilyen súlyos alapbetegségünk van (cukorbetegség, immungyengeség stb.).

Nagyon fontos a légúti mikrobiom szempontjából, hogy minél több időt töltsünk szmogmentes, tiszta levegőjű környezetben. A szmog ugyanis sok-sok, a légúti hámra és a légúti mikrobiomra káros vegyületet tartalmaz. Próbáljunk minél több időt a természetben tölteni, és ott jól átlélegeztetve a tüdőt. Ilyen szempontból az is fontos, hogy odafigyeljünk, életmódunkkal minél kevésbé károsítsuk környezetünk levegőjét, mert hosszú távon saját magunktól és utódainktól vesszük el a tiszta levegőt kényelmes szokásainkkal. Ugyanígy extrém fontos a dohányzás elhagyása! A dohányfüst alkotói hatására az immunrendszer lángol, gyulladással válaszol, a jótékony baktériumok pedig elpusztulnak a légúti hám felszínén, és csak néhány, mindent kibíró, agresszív baktérium marad meg, amelyek betegséget, gyulladást segíthetnek elő.