Minden ami él, mozog – a legapróbb egysejtűtől a legnagyobb állatig -, tehát az élet alapvető jellemzője, “mozgató rugója” a mozgás. Ennek ellenére a mai civilizált világunkban a mozgás valamiért nem pozitív kicsengésű dolog, a legtöbb embernek nincs ideje, kedve, energiája mozogni. A mozgás legyen olyan fontos az életünkben, mint a légvétel!

Jótékony hatások

A mozgásnak számos jótékony hatása van: Egyrészt a rendszeres mozgással egészségesebb a testünk, a mozgás felpezsdíti a vérkeringést, és tápanyagokkal, oxigénnel látja el belső szerveinket, melyek cserébe sokkal hatékonyabban tudnak működni. A mozgás folyamatos rázkódást jelent, amely szintén átmasszírozza belső szerveinket, és jobb működésre ösztönzi azokat.

Mozgás közben az izmaink és az agyunk mindenféle jótékony anyagot termel, amely boldogsággal tölt el bennünket. A jógáról például több nemzetközi vizsgálat is bebizonyította, hogy csökkenti a depresszió tüneteit.

A mozgás gyulladáscsökkentő hatású lehet: egy nagy nemzetközi vizsgálatban sokízületi gyulladásban (rheumatoid arthritis) szenvedő betegeket hasonlítottak össze aszerint, hogy mennyire voltak fizikailag aktívak. Azoknál a betegeknél, akik rendszeresen mozogtak fele annyira volt aktív a sokízületi gyulladás!

A csontok belső “gerendázata” folyamatosan átépül aszerint, hogy milyen erő éri. Ha rendszeresen mozgunk, akkor a csontunk folyamatosan olyan ingereket kap ezáltal, amelyek arra ösztönzik, hogy átépüljön, frissüljön. A csontritkulás megelőzése szempontjából például kifejezetten jótékony a mozgás.

Mozgás közben égetjük a kalóriát, a testsúlyunkat így karban tudjuk tartani, nem kell tartanunk az elhízástól.

Rendszeresség

A fentiekből is látszik, hogy a mozgás alapvető az egészségünk megtartása szempontjából. A kérdés az, hogy hogyan, mennyit, mit mozogjunk. Erre nincs recept, mindenki a saját korához, egészségi állapotához, testfelépítéshez mérten végezze a mozgást. Fontos a rendszeresség és a fokozatosság. Azaz MINDEN NAP iktassuk be az életünkbe a mozgást. Legyen ez olyan napi rutin mint a fogmosás, alvás, evés, fürdés. Ha a nap adott időpontjába beépítjük a mozgást, és minden nap végezzük, akkor nem fogjuk elfelejteni, és automatizmussá alakul a fogmosáshoz hasonlóan. Érdemes napi fél órát magunkra szánni a mozgás tekintetében. Lehet ez este, reggel, hajnalban – a lényeg a rendszeresség.

Fokozatosság

A másik fontos dolog a fokozatosság: tehát ne rögtön fussuk le a maratont, hanem erőnlétünkhöz mérten kezdjük kis mennyiséggel és erővel, és ha emellett nincs izomlázunk, akkor növelhetjük kicsit a mennyiséget. Ha túlerőltetjük magunkat, akkor roncsoljuk az izomzatunk, az inaink, szalagjaink, ízületeink. A károsodott szövetek azután begyulladnak, és hamarabb tönkremennek, elkopnak. Emiatt azután nem fogunk tudni mozogni. Tehát ha az ember évek óta nem mozgott, akkor nagyon-nagyon kis léptékben kezdje el a rendszeres mozgást. És ha esetleg lesérül a túlbuzgóság miatt, akkor tartson néhány nap szünetet, és utána kisebb tempóval végezze a mozgást. De a fájdalom ne vegye el a kedvét, az csak egyszerű jelzés, hogy valamit nem jól csináltunk, és legközelebb másképp kell.

Mozgás típusa

Sokfajta mozgásforma létezik. Mindenki kedve és érdeklődése szerint választhatja meg a számára legoptimálisabbat. A fiatalabbaknál lehet futni, kerékpározni, jógázni, tornázni stb. Futásnál nagyon fontos a megfelelő cipő viselése, és a jó talaj megválasztása (föld út, futóknak készült sáv). A betonon vékony tornacipőben való futással nagyobb kárt okozunk, mint hasznot, hisz elnyírjuk a térd- és csípőízületünket, valamint a gerincünk. Fontos, hogy szimmetrikusan erőltessük mindkét oldalunkat: tehát ha teniszezik az ember, akkor más hasonló sportot találjon a másik oldalára is.

Idősebb korban a napi fél óra egyszerű séta is jótékony lehet. A kerékpározás például nagyon jó a csontritkulás megelőzésére, hiszen a csigolyákat folyamatos zötykölődés éri. Az izomzat egyike azon ritka szöveteinknek, amelyeket idős korban is meg lehet erősíteni! Tehát az idős kor nem akadálya a tornázásnak, és nem is lehet kifogás. Ha az izmainkat dolgoztatjuk, meghálálják kortól függetlenül. Ennek ellentéteként elmondható, hogy már néhány nap ágyban fekvés után is elindul az izmok leépülése, sorvadása. Tehát mindig legyünk aktívak!

A másik kérdés a kórosan elhízott betegek mozgása: túlsúly esetén nagyon óvatosan lehet mozogni, és csak olyan mozgásformákat, amelyek közben a testsúly által nem terhelődnek az ízületek. Például hanyatt fekve, ülve végezhetjük a tornagyakorlatokat. Elhízás esetén első legyen a fogyás!

Nagyon fontos, hogy akármilyen mozgást választunk, mellé mindig társítsunk egy általános bemelegítést, azaz minden egyes ízületünket mozgassunk át a teljes ízületi mozgásterjedelemben (a nyakat, vállakat, könyököket, csuklókat, kezeket, gerincet, csípőket, térdeket, bokákat, lábakat), és a rajta levő izmokat is lazán nyújtsuk meg. Ilyen szempontból az ősi gyökerekre visszavezethető jóga igen hasznos, mert a jógagyakorlatok több izmot és ízületet egyszerre, egymással összehangolva mozgatnak át és nyújtanak meg. A jógagyakorlatok közül van néhány, amely sok lépéses, egymásra épülő, és minden egyes izmot, ízületet megdolgoztat (például a katu pranam vagy a nap üdvözlése gyakorlat). Izmaink jól lazíthatók a légzésünkkel összehangoltan: belégzésre megfeszülnek, kilégzésre megnyúlnak. A jóga még azért is előnyös, mert a légzéssel együtt mozgatja, nyújtja az izmokat. De lehet végezni bármilyen más, saját magunk, gyógytornász által kialakított gyakorlatsort is.

A mai világban, amikor az emberek nagy része a munkáját a számítógép előtt végzi, illetve a szórakozás, információszerzés szintén az interneten valósul meg, a gerincünket igen nagy terhelés éri. Sajnos gerincünkkel igen hanyagul bánunk, pedig testünk egyik legfontosabb része:  A gerincben fut a gerincvelő, amelyből kilépő idegek látják el információval az összes izmunkat, ízületünket. Az összes belsőszervünket szintén a gerincből kilépő idegek irányítják. A gerinc tetején található a koponya, amely körbezárja a fő irányítóközpontunkat, az agyunkat. A gerinc gyakorlatilag a koponya alapja. Ha egy ház alapja rossz, akkor az a ház sose lesz tökéletes. Tehát a gerincünkre kifejezett figyelmet kellene fordítanunk, mert testünk egészsége függhet tőle. Fontos tehát, ha ülünk, számítógép előtt dolgozunk, akkor egyenes háttal tegyük. Érdemes a derekunkhoz hengerpárnát (pl. egy konyhai papírtörlő méretű hengerpárnát) tenni, amely kiékeli az ágyéki gerincet, és egyenes tartásra kényszeríti. Hogy a gerinc megfelelően tartson, és ne deformálódjon, a gerincen tapadó izmokat meg kell erősíteni. A gerincen nagyon-nagyon sok izom tapad, amelyek fonott kosárszerűen beszövik a csigolyákat. A gerinc izmai mellett igen fontos, hogy elölről a hasizomzattal is megtámasszuk a gerincet. Ezáltal egy körkörös “páncél” alakul ki a derék körül.

A mozgásoknál nincs “tiltott” vagy jófajta mozgás, minden ember egyedi, és mindenkinek más és más a megfelelő. Általánosságban elmondható, hogy az a mozgástípus a jó, amely után nem jelentkezik hosszantartó fájdalom és sérülés, csak maximum kis izomláz.