A mai világban a legtöbb ember állandó stressztől szenved.

Ez a hosszan fennálló stressz áthangolja a szervezet működését, folyamatosan bekapcsolva tartja az idegrendszer stresszt kezelő részét, az úgynevezett szimpatikus idegrendszert. Az idegrendszer eme része folyamatos készenléti állapotban tartja a testünket, mintha folyamatosan a ránk támadó “őskori tigristől” kellene menekülnünk. Emiatt minden életfolyamatunk összekuszálódik – az emésztésünk, a tápanyagok raktározása, a méreganyagok kiválasztása, az alvásunk (az alvásról bővebben egy másik menüpontban lehet olvasni).

A stressz kezelésére többféle módszer van – egyik se csodaszer, napi gyakorlásukra van szükség.

Egyrészt fontos a megelőzés: próbáljunk minden stresszt fokozó tevékenységet minimálisra csökkenteni, illetve kiküszöbölni az életünkben:

1) Kerüljük a stresszes kapcsolatokat (amennyiben ez megoldható) életünkben: a pletykát, rágalmazást, panaszkodást, drámázást, más emberek “szapulását” nem jó hallgatni, leszívja energiánkat, és feszültté tesz minket – az ilyen kapcsolatok hosszú távon nem építőek számunkra. Próbáljunk “igazak” lenni minden kapcsolatban, a szívünket adni, ezzel is példát mutatva. Ha a másik fél ezt nem fogadja, visszaél vele, akkor elengedhetjük az ilyen kapcsolatot.

2) A médiából (TV, rádió, internet, facebook) nagyobb részt negatív eseményeket hallunk (halálesetek, drámák, politikai manőverek), és gyakran nem minőségi tartalmat erőltetnek ránk, amelyek csak hozzászokáshoz vezetnek (szappanoperák). Próbáljuk ezeket a tartalmakat megszűrni, hogy azok jussanak el hozzánk, amelyektől hosszú távon is jól érezzük magunkat.

3) Az életmódunkra figyeljünk oda: Sokan “pótszerekhez” fordulnak, hogy enyhíteni tudják átmenetileg a stresszt – pl. folyamatos evéssel akarják átkapcsolni az idegrendszerüket a nyugalmas változatra, vagy alkohollal, cigarettával nyugtatgatják elcsigázott idegrendszerük, majd kávéval ébresztik ezt a kimerült idegrendszert .

 Sajnos ezek a “pótszerek” azonban nem tudják átkapcsolni az idegrendszerünket a nyugalomra, csak elnyomják pillanatnyilag a feszültséget. Azonban az elnyomott feszültség csak halmozódik, még nagyobb feszültségeket szül, és hosszú távon a “pótszerekhez” való hozzászokáshoz vezet, és kimeríti az energiakészleteinket.

Ha nem figyelünk oda a táplálkozásra, és a testünket folyamatosan mérgezzük egészségtelen ételekkel és élelmiszerekkel, akkor arra a szervezet szintén stresszreakcióval válaszol, és extra energiát kell elhasználnia azok semlegesítésére. Az egészséges táplálkozással feltöltjük a testünk energiával, és akkor minden stresszes eseménnyel könnyebben tudunk megbirkózni.

A testmozgással igen jól le lehet vezetni az izmaink, ízületeink görcsös állapotát, és az agyunkat kiüríteni. Mozgás közben számos “boldogsághormon” (szerotonin) szabadul fel. A szerotonin hozzásegít, hogy egészséges táplálékot válasszunk, hogy jól aludjunk pl. A mozgás átmozgatja a belsőszerveket is, a belsőszervek izomzatának lazulásával ezek a szervek jobban, hatékonyabban tudnak működni. Bármilyen testmozgás hasznos, saját erőnlétünkhöz szabjuk (erről bővebben egy külön menüpontban lehet olvasni).

Általában elmondható, hogy a kreativitás, az ismétlődő, repetitív tevékenységek hasznosak az elme lecsendesítésére, a stressz kezelésére. A kreatív művészi tevékenységek (festés, barkácsolás, varrás, olvasás, versírás, zenehallgatás, zenélés, túrázás, kertészkedés, rejtvényfejtés, kézi munka stb.) a jobb agyféltekénket aktiválja, és a bal agyfélteke racionális, gyakran borús nézetét gátolja. Tehát legyünk kreatívak, mert akkor túl tudunk lépni a korlátainkon, a hátarainkon, és merünk álmodni, és ezáltal lazítani, a bensőnkkel harmóniában élni.

Gyakran rágódunk ugyanazon a gondolaton végeláthatatlanul, ilyen esetben hasznos lehet az autogén tréning, a meditáció vagy az ima. Az autogén tréning szakembertől elsajátítható.

A teljes tudatosság meditációról (mindfullness meditation) számos vizsgálat igazolta, hogy jótékony a stressz, depresszió, függőség kezelésében. A lényege, hogy egyenes háttal ülve a ki- és belégzésünkre figyelünk, és ezáltal kizárjuk az egyéb gondolatokat. Amennyiben a meditáció közben elkalandozik figyelmünk, fogadjuk el türelemmel, majd térjünk vissza a légzésre. Hosszas gyakorlás után teljes tudatossággal nemcsak a légzésünket, hanem a feltörő érzéseinket és gondolatainkat is megfigyelhetjük “külső szemlélőként”, és ezáltal elengedhetjük a stresszt okozó gondolatokat. A jóga légző és meditációs gyakorlatai szintén hasonlóan jótékonyak lehetnek. Az ima (vallástól függetlenül) lecsendesíti az elmét, és reménnyel tölti el az embert, hogy minden jól alakul, úgy ahogy számunkra a legjobb. Mindig legyünk hálásak ima közben. Lefekvés előtt a negatív hozzáállásunkat átkapcsolhatjuk azzal, hogy minden este összegyűjtünk három pozitív eseményt a napi történésekből, és azt elmeséljük szerettünknek vagy újra átéljük magunkban, és köszönetet mondunk érte.

A természet közelsége szintén jó stresszoldó: próbáljunk minél több időt tölteni fák, virágok között (parkban, erdőben, egy nagy fa alatt), és gyönyörködni a természet szépségében, és minden harmóniában, szépen hömpölyög előre a maga rendjében – a mi életünkben is törekedjünk erre. Érdemes az otthonunkban is energiafeltöltő növényeket telepíteni: a sok levelű, a térben “szétterülő” növények ilyen szempontból ideálisak, míg a kaktusz tüskéinél fogva nem megfelelő erre.

4) Az otthonunkban levő “rend” is nagyon fontos: az otthonunk a bázisunk, az elsődleges feltöltődési helyünk. Ha ott káosz, rendetlenség, felhalmozott kacatok vannak, akkor nem érezzük jól magunkat, és a stresszt kevésbé tudjuk kezelni. Tegyünk rendet az otthonunkban, és rend lesz az életünkben: a régi, nem használt kacatokat ajándékozzuk/árusítjuk el (amire fél évig nem volt szükségünk, ezután sem lesz), a tereket ne zsúfoljuk tele mindennel. Olyan színeket, tárgyakat válasszunk, amelyekre ha ránézünk, jó érzés tölt el bennünket. Számos honlapon vannak nagyon hasznos térrendezési módszerek (pl. feng shui).