Sajnos a mai világban a legtöbb ember állandó stressztől szenved. Ez a hosszan fennálló stressz áthangolja a szervezet működését, folyamatosan bekapcsolva tartja az idegrendszer stresszt “menedzselő” részét, az úgynevezett szimpatikus idegrendszert. Az idegrendszer eme része folyamatos készenléti állapotban tartja a testünket, ugyanúgy, mintha egy tigris támadná ránk, és menekülnünk kellene. Emiatt minden életfolyamatunk összekuszálódik – leáll az emésztésünk, a tápanyagok raktározása és a méreganyagok kiválasztása, beszűkül a gondolkodásunk, romlik az alvásunk (az alvásról bővebben egy másik menüpontban lehet olvasni). Ráadásul a stressz ősi, beépített reflexes mechanizmussal az izmok feszüléséhez is vezet: ugyanúgy, mint amikor a mezei nyúl megijed egy zajtól, és összekuporodik nagyon picire a bokorban. A mi izomzatunk is így összehúz bennünket. Ezért van az, hogy egy-egy stressz-helyzettől összerándul az állkapcsunk, a gyomrunk gombóccá összeszorul, a szívünk elszorul, a hátizomzatunk szintén megfeszül.
A stressz hatására a szervezet önmegújuló, azaz regenerációs képessége is leáll. Minden szervünk-szövetünk folyamatosan megújul normál esetben, a gyorsan növő szövetek, mint a tápcsatorna borítása (azaz a gyomor- és bélfal) és a hajunk hamarabb érzi látható kárát a stressznek. Ha az emésztőrendszer fala nem tud megújulni, akkor a napi szinten létrejött károsodás következtében a sejtek közötti tökéletes záróvonal sérül, apró “lyukak” keletkeznek. Ezeken a réseken azonban sajnos olyan anyagok is szivároghatnak a bélből a bélfalban található vér- és nyirokerekbe, amelyek nem kedvezőek testünknek. Ezt az állapotot hívjuk szivárgó bélnek (leaky gut). A bél falában található az immunrendszerünk kétharmad! része, tehát a bélfali immunrendszert, és az immunrendszer nagy részét elsősorban az elfogyasztott táplálék és a vele bekerülő baktériumok, vírusok formálják. Ha a bélfal résein átszivárognak nagyobb molekulák, esetleg táplálékból származó adalékanyagok, vegyszerek, tartósítószerek, nehézfémek, illetve a bélben megbúvó kártékony baktériumok és az azok által termelt anyagok, akkor az immunrendszer nem meglepő módon “behergelődhet”, ami szerteágazó tünetekhez vezethet (emésztési problémák, ízületi-, bőrelváltozások stb.). Ráadásul a bél falában sok-sok idegsejt is található, amelyek szintén ingerlődhetnek a szivárgó bélen odakerülő ártalmas anyagoktól, ami akár hasi fájdalomhoz is vezethet. Tehát nagyon fontos a stressz kezelése a tápcsatorna integritása szempontjából. Másrészt a stresszt a gyorsan növő hajunk is megsínyli, és erőteljes hajhullásban jelentkezhet, gyakran akár néhány hónappal a stresszt követően.
A stressz kezelésére többféle módszer van. Egyrészt fontos a megelőzés: próbáljuk a stresszt fokozó tevékenységet csökkenteni, illetve úgy irányítani a napunk, hogy az kevesebb stresszhelyzettel járjon.
Kerüljük vagy csökkentsük a “stresszes” kapcsolatokat (amennyiben ez megoldható) életünkben: ha a másik fél bánt/rágalmaz/kihasznál/hízeleg, nem őszinte, az hosszú távon nem tesz jót nekünk. A médiából (TV, rádió, internet, facebook) nagyobb részt negatív eseményeket hallunk (halálesetek, drámák, politikai manőverek, járványok), amelyek szintén megterhelőek, szorongást okozhatnak. Továbbá gyakran nem minőségi tartalmat erőltetnek ránk, amelyek hozzászokáshoz vezethetnek (szappanoperák). Próbáljuk ezeket a tartalmakat megszűrni, hogy azok jussanak el hozzánk, amelyektől hosszú távon is jól érezzük magunkat. Az életmódunkra is figyeljünk oda: a kávé, alkohol, cigaretta rövid távon ugyan csökkenti a stresszt, de hosszú távon hozzászokáshoz vezet, és hiánya esetén sokszorosára fokozódik stressz-szintünk.
A testmozgással igen jól le lehet vezetni az izmaink, ízületeink görcsös, feszült állapotát, és az agyunkat “kiüríteni”. Mozgás közben számos “boldogsághormon” (szerotonin) szabadul fel. A mozgás átmozgatja a belsőszerveket is, a belsőszervek izomzatának lazulásával ezek a szervek jobban, hatékonyabban tudnak működni. Bármilyen testmozgás hasznos, saját erőnlétünkhöz szabjuk (erről bővebben egy külön menüpontban lehet olvasni).
A kreativitás, az ismétlődő, azaz repetitív tevékenységek hasznosak az elme lecsendesítésére, a stressz kezelésére. A kreatív művészi/hobbi tevékenységek (festés, barkácsolás, varrás, olvasás, versírás, zenehallgatás, zenélés, túrázás, kertészkedés, rejtvényfejtés, kézi munka stb.) a jobb agyféltekénket aktiválja, amire a bizakodás és a jövőbe vetett hit jellemző, míg a bal agyfélteke racionális, a reális jelenre épülő, és emiatt gyakran negatív gondolkodását felülírja. Tehát legyünk kreatívak, mert úgy túl tudunk lépni korlátainkon, és merünk álmodni, ezáltal lazítani, a bensőnkkel harmóniában élni.
Gyakran rágódunk ugyanazon a gondolaton végeláthatatlanul, ami megzavarja alvásunk minőségét is. Ilyen esetben hasznosak lehetnek a következők:
A tudatos jelenlét (mindfulness) alapú kognitív terápiáról számos vizsgálat igazolta, hogy jótékony a stressz, a depresszió, a szorongás, a hosszan fennálló fájdalom kezelésében. A módszer 8 hetes csoportterápia (heti egyszer másfél óra) formájában szakembertől elsajátítható (időpontokról a honlapon érdeklődhet), illetve könyvből önállóan is megtanulható, bár az kevésbé hatékony (Mark Williams: Tudatos jelenlét a napi gyakorlatban c. könyv). A tudatos jelenlét alapú kognitív terápia során pszichológiai módszerekkel és vezetett meditációk segítségével átprogramozzuk az agyat, hogy az ne a “cselekvés üzemmódban” automatikusan, robotpilótaként működjön, hanem minden egyes pillanatot megfigyelve és megélve, a jelent elfogadva – arra nem reagálva negatív érzésekkel és gondolatokkal – a “létezés üzemmódban” működjön. A módszer napi 15-20 perces gyakorlásával sokkal tudatosabban élhetünk, kevésbé leszünk kártékony gondolataink és negatív érzéseink rabjai, és felszabadultabban, stresszmentesebben élhetjük napjainkat.
A jóga légző és meditációs gyakorlatai szintén jótékonyak lehetnek. Az ima (vallástól függetlenül) lecsendesíti az elmét, és reménnyel tölti el az embert. Mindig legyünk hálásak ima közben. Lefekvés előtt a negatív hozzáállásunkat átkapcsolhatjuk azzal, hogy minden este összegyűjtünk három pozitív eseményt a napi történésekből, és azt újra átéljük magunkban, és köszönetet mondunk érte. Az autogén tréning szintén jótékony, szakembertől elsajátítható.
A természet közelsége nagyon jó stresszoldó: próbáljunk minél több időt tölteni fák, növények, virágok között (parkban, erdőben, kertben, egy nagy fa alatt), gyönyörködni a természet szépségében és feltöltődni pozitív energiáiban.
Az otthonunkban levő “rend” is nagyon fontos: az otthonunk a bázisunk, az elsődleges feltöltődési helyünk. Ha ott káosz, rendetlenség, felhalmozott, kidobásra váró kacatok vannak, akkor nem érezzük jól magunkat, és stressz-szintünket emelheti.